|
Hangtan (Phonologie)
Általában törekszik az olvasás szerinti kiejtésre.
A szóvégi en zártan ejtendő (gehen= géhn, vagy géen)
A szóvégi e-t nem ejtik nyíltan, hanem mindig az ún schwa hanggal, melynek fonetikus írásképe [?], és kiejtésben laza ajakkal kiejtett, rövid, hangsúly nélküli "ö"-nek felel meg (dialektusonként eltérhet)
Kettős mássalhangzók előtti magánhangzó megrövidül és e esetén mélyül, példa: Ebbe kiejtése eebe, (az első e hosszan ejtett e), eben kiejtése ébn (első é hosszú). Maga a kettős mássalhangzó rövidebb, mint magyarban lenne. (Ebbe kiejtése eebe)
Duisburg város nevét Dűzburgnak kell ejteni (kivétel)
Idegen szavaknál sokszor megtartják a forrásnyelv írásmódját (Genie: zseni, Journal=zsurnál, Gymnasium=gümnázium)
Magyartól eltérő betűk:
Német írásmód magyar megfelelő Kettős hangzók (diftongusok)
sch=s s = s, s= sz,s= z az 's' utánni hangzótól függ (sp, st-nél s-nek ejtendő a szó elején [Spiel-spíl, Start-start]; magánh. előtt z [sehen-zéen, Nose-nóze]; különben sz [Obst-óbszt]) äu = aj és oj között
ss = sz
ie=í
ß (sárfeszesz) =sz ei=áj (Ausztriában ej, pl Einstein németül ájnstájn, au-ban ejnstein)
tsch= cs
ch= h (mély 'h' mint a magyar "ihlet" szóban)
w=v
ä= e és é között
v=f (nagyon ritkán v)
chs=x (pl: nichts (semmi(t)) =nix)
eu = oj (pl: Euro=ojró)
A német ábécé
A betűk: A, B C,D,E, F, G, H, I, J, K, L ,M ,N, O, P ,Q R, S , SS=ß ,T, U, W ,V ,X ,Y ,Z
A betűk nevei: Á, BÉ ,CÉ ,DÉ ,É ,EF ,GÉ ,HÁ ,Í ,JOT ,KÁ ,EL ,EM ,EN ,O ,PÉ ,KÚ ,ER ,ESZ ,(SÁRFESZ ESZ), TÉ, Ú ,FAU ,VÉ ,IKSZ ,ÜPSZILON ,CET
Módosítva van!
By: Sabine |
AJÁNLOM AZ OLDALT
