Faust (Goethe)

Johann Wolfgang GoetheTartalomjegyzék
1 Fausti filozófia
2 Eredete
3 Története
4 Leírása
5 Megjelenési formák
 

Fausti filozófia
A Faust-könyvek az ún. világdrámák sorába tartoznak, gondolati gazdagságukkal, filozófiai mélységükkel és művészi tökéletességükkel a világirodalom legnagyobb alkotásai. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresik a választ: mi a célja az emberi életnek? mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket?

Eredete
Művei témáját egy XVI. századi német népkönyvből merítette Goethe. Hőse egy középkori tudós, Faust doktor. A Faust bonyolult jelképrendszerében különböző elemek formálódnak egységes egésszé. Mint Dante Isteni színjátékában és a barokk eposzokban, itt is a keresztény hitregék túlvilágról szóló elképzelései vegyülnek az antik mitológiával. Az európai művelődés e két alappillére mellett szerepet kapnak a középkor mágikus hiedelmei és a népi babonák is.

 Története
A goethei életmű fő alkotása a Faust. Alkotója szinte egész életén át dolgozott rajta. A téma, a megismerésre, tudásra szomjazó emberi vágy drámája nem nála jelenik meg először. Vándorútja hosszú: kezdve a Faust Népkönyvön, amely ennek a motívumnak első írásos változata, Christopher Marlowe drámáján át a 18. századi Friedrich Müller, valamint Klinger Faust-alakjáig. Ezekkel egy időben már készült Goethe művének első változata, az úgynevezett "ősfaust". Ezt követte 1808-ban a végleges mű első német kiadása.

Leírása
A dráma alapgondolata közismert: a Faust és Mefisztó közötti szerződés szerint Faust halála után az ördögnek adja lelkét, s ennek fejében Mefisztó a földön Faust minden óhaját teljesíti. Az első rész líraibb, szubjektívebb: az elvont tudásból való kiábrándulás, a mágia sikertelen kutatása, s a tragikus szerelem Goethe személyes élménye. A fausti megismerésvágy a kor szellemének hatása, amelyben a francia forradalom előtti években feltörő polgárság mindentudásra való törekvése fejeződik ki.

Az első rész vezérmotívuma, a Margit-tragédia, az elcsábított és gyilkossá lett lány története, az elavult társadalmi rend, a merev előítéletek és a képmutató erkölcs elleni vád. Itt Faust még az úgynevezett "kisvilágban" bolyong, tévedései, csalódásai személyes, emberi jellegűek. A második - kevésbé ismert és olvasott rész - a "nagyvilágba" viszi főhősét.

Faust a közéletben keresi cselekvése értelmét, s bár csalatkozik, végül az alkotó mégis megváltja, küzdelmét jutalmazva feloldozza a hőst, jelképezve, hogy a küzdő ember nem bukhat el.

A Faust első részének műfaji sajátosságai:

-3 "helyszín": ég, föld, pokol -csodás elemeket tartalmaz -3felvonásból áll -választékos a szóhasználata -az Égi Prológus-ban lejátszódó Úr-Ördög közötti párbeszéd sem mindennapos

 Megjelenési formák
Goethe számos könyvet írt Faustot főszereplőként használva:

Johann Wolfgang Goethe: Ősfaust(Urfaust) (1775)
Johann Wolfgang Goethe: Faust; töredék (1790)
Johann Wolfgang Goethe: Faust; I. rész (1808)
Johann Wolfgang Goethe: Faust; II. rész (1832)