Nyelvjárások (Dialektologie)
Több nyelvjárása van (némelyik annyira különbözőnek tűnik, hogy egyesek külön nyelveknek tartják őket), ezeket három nagyobb csoportra oszthatjuk:

északi csoport
északi alsószász (Niedersachsen - Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Norddänemark - Dél-Dánia)
vesztfáliai (Nordrhein-Westfalen - Észak-Rajna-Vesztfália északi részén)
osztfáliai (Alsó-Szászország délkeleti vidéke, Sachsen-Anhalt - Szász-Anhalt)
kelet-elbai (Mecklenburg-Vorpommern - Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Északnyugat-Lengyelország, a volt königsbergi területek)
centrális csoport
ripuari (Észak-Rajna-Vesztfália déli részén, Belgium keleti csücskében - Ostbelgien)
mózeli frank (Rheinland Pfalz - Rajnavidék-Pfalz északnyugati részén, Luxemburgban)
rajnai frank (Rajnavidék-Pfalz keleti részén, Hessenben, a Bajor Szabad Állam északi részén - Frankföldön)
keleti középnémet vagy szász (Sachsen - Szászország, Thüringien - Türingia, magyarországi és erdélyi területek)
déli csoport
bajor (Altbayern - Bajorország (ami nem azonos a "Bajor Szabad Állam"-mal), Österreich - Ausztria, Südtirol - Dél-Tirol)
sváb (Schwaben (Svábföld a „Bajor Szabad Állam” területén), Baden-Württenberg határvidéke)
alemann (Schweiz - Svájc, Vorarlberg)
Az északi csoport nyelvjárásait összefoglalva alnémet nyelvnek nevezzük. A délibb nyelvjárásoktól és az irodalmi nyelvtől jelentősen különbözik hangrendszerében (és egyes dialektusok nyelvtani különbségeket is mutatnak), olyannyira, hogy a felnémet beszélők nem is értik, ezért vitán felül önálló nyelvnek tekintjük. Túlzással élve a holland is az alnémet dialektusok közé tartozik, illetve abból vált önálló nyelvvé.

Bár Németországban sem ismeretlen, hogy a nyelvjárásokat "vidékiesnek" tartják, beszélőiket lenézik, beszélőik mégis művelik azokat. Könyvek, kiadványok jelennek meg rajtuk.