Liechtenstein
Fürstentum Liechtenstein 
 
Liechtenstein zászlaja Liechtenstein címere
 
Hivatalos nyelv Német
Főváros Vaduz
Legnagyobb település Schaan
Fejedelem II. János Ádám
Kormányfő Otmar Hasler
Terület
 - Teljes 189.
160 km2 1
Népesség

 - Teljes (2004)
 - Népsűrűség
 187.

32,528 1
203/km2
 
Pénznem Svájci frank (CHF)
Időzóna UTC +1 (KözEI)
Nemzeti himnusz Oben am jungen Rhein
Nemzetközi gépkocsijel FL
TLD .li
Hívószám +423
A Liechtenstein Fejedelemség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Politikai élet
2.1 Közigazgatás
3 Gazdaság, szolgáltatások, közlekedés
4 Földrajza, természeti környezete
4.1 Domborzata
4.2 Vízrajza
4.3 Éghajlata
4.4 Növény- és állatvilága
5 Népessége,lakossága
5.1 Általános adatok
5.2 Legnépesebb városok
5.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel
5.4 Szociális rendszer
6 Oktatási rendszer és kultúra
6.1 Iskolarendszer
6.2 Kulturális intézmények
6.3 Művészetek
6.4 Állami ünnep
7 Külső hivatkozások
7.1 Hasznos linkek
 

Története
A Liechtenstein Fejedelemség 1719-ben jött létre a schellenbergi és a vaduzi uraladalom. VI. Károly német-római császár 1719-ben adományozott fejedelmi címet a Liechtensteineknek. 1806-tól,a német-római birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek, 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szorosabb kapcsolatokat.

Az első világháború után szakított korábbi partnereivel, és Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein család, akik 1 600 km2-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, illetve Liechtenstein közötti diplomácia kapcsolatok még mindig elég rosszak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cseh állam még semmilyen formában nem kárpótolta a családot.

1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely csak az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádam fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten - a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Alajos trónörököst. A Liechtenstein Fejedelmi Ház jelenleg a világ tehetősebb családjai közé tartozik. A fejedelem magánvagyona mintegy 2 milliárd dollár körüli értékre tehető.

 Politikai élet
Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádam herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003-ban megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit.

Liechtenstein Bernnel, Berlinnel, Brüsszellel, Washingtonnal, New Yorkkal (ENSZ) és Béccsel tart fenn diplomáciai kapcsolatot.

 Közigazgatás
 
Liechtenstein térképeAz országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet.

A községek a következők:

Vaduz
Schaan
Balzers
Triesen
Eschen
Mauren
Triesenberg
Ruggell
Gamprin
Schellenberg
Planken

 Gazdaság, szolgáltatások, közlekedés
Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, illetve az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek.

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival. Az országban az Osztrák Vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Domborzata
 
A Saargans (CH) - Balzers (FL) közti Rajna-hídról Liechtenstein látképeLiechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve. Domborzatát tekintve, a Rajna menti keskeny 400 méter tengerszint feletti magasságú síkság fölé magashegység emelkedik. Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m).

 Vízrajza
 Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Éghajlata
A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szigetelő hatása miatt egy viszonylag enyhe mikroklímával rendelkezik. Éghajlata hegyvidéki. A hegyekben is !

Általános adatok
 Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Legnépesebb városok
 Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban.

A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás, a lakosság mintegy 75,7%-a tartozik ehhez a felekezethez. A lakosság 7%-a protestáns , 4,2% mohamedán, végül 10,9% ateista. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.

1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban. Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

Szociális rendszer
 Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatási rendszer és kultúra

 Iskolarendszer
1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban.

 Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

 Kulturális intézmények
Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

Művészetek
Építészet
Képzőművészetek
Irodalom
Filmművészet
Zene 
 

Állami ünnep
augusztus 15., Nagyboldogasszony a család védőszentjének ünnepe