Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány (Grundgesetz). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A német parlament, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást.
Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.
Az igazságszolgáltatás részeként alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) működik, amely az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.
Közigazgatási felosztás
Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Länder, egyes száma Land) és három város.
Az államok további 438 kerületre oszlanak.
Politikai pártok
Pártok a Bundestagban
A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2.7%-át szerezték meg.
A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.
- CDU/CSU (40.8%, 35.2%, 226; CDU: 32.6%, 27.8%, 180, CSU: 8.2%, 7.4%, 46)
- SPD (38.4%, 34.2%, 222)
- FDP (4.7%, 9.8%, 61)
- Baloldali Párt (8.0%, 8.7%, 54)
- Szövetség '90/Zöldek (5.4%, 8.1%, 51)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
