Dem Deutschen Volke, azaz a
Német Népnek
A Reichstagot 1894-ben nyitották meg Berlinben, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését homlokzatán a felirat hirdeti: "Dem Deutschen Volke", azaz: a német nép számára.
A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől. A Reichstag mind a Német-római Birodalom, mind a nemzeti szocializmus alatt Németország törvényhozó szerve és épülete volt. A mai terminológiában a "Reichstag" jelenti magát az épületet, a "Bundestag" pedig Németország törvényhozó testületét.
A Reichstag története
A Reichstag a XIX. század végén
A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, melyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, melynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.
Az I. világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari Köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.
A Harmadik Birodalom idején
Adolf Hitler 1934-es hatalomátvétele után, mert márciusban meghalt Hindenburg köztársasági elnök. 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag.” német mondás) Tény, hogy erre (mármint a kommunista gyújtogatásra) hivatkozva vonták vissza a nácik a Weimari Alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét.
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocialista rezsim idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a Felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbólikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
Szovjet zászló leng a Reichstagon
A hidegháború sodrában
Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a Berlini Fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.
Az újraegyesítés óta
Történelmi pillanat: az újraegyesítései ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.
Újabb felújítás kezdődőtt Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichsatgot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében.
A Reichstag házelnökeinek listája (1871-1918)
Képek
AJÁNLOM AZ OLDALT
